Karácsony értékei
A
tudatosság korát éljük. Nem elég hallani valamiről, azt meg is kell
értenünk. Érthetővé kell válnia bennünk minden dolognak, hogy Hitből
Tudássá érhessen.
De hogyan is jut el hozzánk ez a tudás? Miként érünk meg rá? Honnan tudjuk, hogy már tényleg készen állunk?
Onnan,
hogy elkezdünk kérdezni… és egyre több kérdésünk van. De ezekből a
kérdésekből csak akkor lesznek válaszok, ha megértjük őket.
Lépéseink:
1. Ha készen állok, már képes vagyok kérdéseket feltenni.
2. Ha kérdezek, kapok rájuk válaszokat.
3. Ha figyelek, megérthetem ezeket a válaszokat.
4. Ha megértéssé lettek bennem a válaszok, akkor saját tudásommá válhatnak.
5. Ez a tudás vezethet ezután engem a mindennapi életemben.
Mielőtt
tehát bármiről beszélnénk, kérdezzünk rá arra a dologra igazából!
Tudjuk-e mit jelent nekünk. Hol illeszthető bele a saját igazság
rendszerünkbe?
Beszéljünk a Karácsonyról? Egy kicsit…
A
Karácsony a Szeretet és a Fény ünnepe. De nem csak Szeretet és Fény
tölt be ilyenkor minket, hanem az a szellemi Bölcsesség is, ami egész év
során ért bennünk.
Ha
igazán szeretnénk megtudni, nekünk, magunknak mit is jelent Karácsony
misztériuma, akkor fel kell tennünk magunkban a kérdéseket. Amíg nem
értjük meg ezeket az erőket magunkban, nem is tudjuk befogadni őket.
Nem tudunk valamire várni, hogy megszülessen bennünk, ha nem tudjuk, mire is várunk…
Ha
nem tudjuk magunkat ösztönösen átadni a Szeretet és a Bölcsesség
erőinek, akkor tudatosan kell megértenünk, hogyan válhatnak erényekké
bennünk Karácsonykor.
Karácsony lehetőséget ad nekünk, hogy eljussunk a Fényhez. Két utat is kínál, mely a végén összeér, és bennünk eggyé válik.
E két út a Szeretet és a Bölcsesség útja.
Ezért
születik meg bennünk ez a két erő, hogy a magunk választása szerint
induljunk az Úton, mely a Fényhez, Istenhez vezet. A Fény pedig maga az
isteni Tudás, Tudatosság.
Ez
a beteljesülés: magunkhoz venni ősi tudásunkat, isteni Fénytudatunkat,
melyet Krisztus megváltása tett elérhetővé újra az ember számára.
Ő egyesítette újra az Istenember szellemi képét tudatosságunkban, mert összekötötte a Szeretetet a Bölcsességgel.
Újra
teljes lett a kör. Bármerre indulsz, ugyanoda érsz… Mindegy, hogy a
Szereteten át, vagy a Bölcsességen át próbálod megérteni, hiszen e kettő
eggyé lesz a Tudásban.
Ez a cél: e két erény összeolvasztása bennünk, hogy Szeretet által bölcsekké válhassunk, és a Bölcsesség által megtanulhassunk tisztán szeretni.
A
régi bölcsek még ismerték a Szeretet és a Bölcsesség egyetemes
tanításait. E két erőt egyesítve használták és tudatosan éltek benne.
A
mai kor embere újra fel kell fedezze magában ezeket a képességeket,
hogy mindez tudássá érhessen benne és általa szellemi emberré válhasson.
A
szellemi ember nem tagadhatja többé meg önmagát, hiszen
Istenemberségünk szembesít most már Önvalónkkal. Ezt a teljességet
megtalálva, szellemi erőinkkel felvértezve, újra isteni esszenciával
átitatottan láthatjuk a világunkat!
Nem
érthetjük meg az isteni folyamatokat, ha pont Őt hagyjuk ki belőle! Ha
mindent csak egy síkon szeretnénk meglátni, pont az az erő nem tud
megmutatkozni, ami az Egységben van jelen.
Egyik szélsőség sem vezet teljes tapasztaláshoz, mert mindennek Egyként, bennünk kell megszületnie.
Erről
szól a Karácsony, a születés misztériumáról. Hogy általunk és bennünk
szülessen meg az a szellemi erővel áthatott isteni Világ, mely a
Szeretet és a Bölcsesség alapjaira épül.
Ennek a Világnak kell megnyilvánulnia gondolati, érzelmi és akarati erőinkben.
De
ahhoz, hogy megszülessen és fellobogjon a megértés lángja, egy
szikrának kell kigyúlnia bennünk. Ez a szikra pedig csak akkor éri el a
megfelelő hőmérsékletet a fellobbanáshoz, ha képesek vagyunk beengedni
magunkba az isteni impulzust, Jézus Krisztus által.
Ő gyújtott Fényt újra a Szívekben, az Ő önfeláldozó ereje képes csak fellobbantani bennünk az isteni lángot újra.
Segítségül hívhatjuk még a megértéshez a Szentháromság erőit!
A
hármasság erői általunk nyilvánulnak meg, hiszen bennünk van a
gondolat, mint szellemi erő, az érzelem, mint lelki energia, és az
akarat, mint fizikai megvalósító.
A test – lélek – szellem bennünk a Szentháromság!
Ha
e három erőt magunkban tisztán harmóniába hozzuk, megnyithatjuk a
szellem-, és lélekkapukat, hogy eljusson hozzánk, emberünkhöz is a Fény.
Olyanná
válhat bennünk ez a hármas egység, mint Karácsony éjjelén a vezérlő
csillag, ami utat mutat Jézushoz, a bennünk megszülető isteni Énhez.
Ez
az egységes erő adhat teret a bennünk megszülető krisztusi
Királyságnak, melyet a megváltás misztériumával teljesít be az isteni
Akarat. Ha ezeket az erőket magunkban fel nem fedezzük és meg nem értjük
nem válhatnak eggyé bennünk az Isteni Énnel.
E Szentháromság szimbólum ott van a Karácsonyi misztériumban is.
Test - az istálló, jászol, mely Istennel válhat csak megszenteltté.
Lélek - a királyok és pásztorok, a bölcsesség és szeretet hordozói, mellyel lelkünket vértezte fel a Teremtő.
Szellem – Jézus megszületése, mint szellemi fény, beteljesítve az akaratot Krisztus halálával, mint áldozattal.
Ennek
az Egységnek, a Fénynek születése történik bennünk Karácsony szent
Ünnepén, ha képesek vagyunk magunkba figyelni és e szent csoda áhítatát
és örömét átélni.
Azok az isteni erények vezetnek bennünket benső utunkon lépésről-lépésre, melyeket megtalálunk szívünk által önmagunkban.
Az első a Csend,
mely nélkül az igaz isteni szó hallhatatlan. Ez a csend mindannyiunkban
benne van és a legbeszédesebben tanít minket a bennünk élő belső bölcs
által. Csak az elcsendesedett test és lélek képes meghallani a szellem
tanításait.
A második a Béke,
melyet a csendbe lépve érhetünk el. Olyan állapota ez lényünknek, mikor
megnyugszunk Isten Akaratában és átadjuk magunkat a Gondviselés
erőinek.
A harmadik az Öröm,
mikor már képesek vagyunk meglátni és felszabadítani azt az érzést,
mely magának a Létezésnek az alapállapota. Az Élet megélése maga az
öröm, mely nem külső forrásból táplálkozik, hanem örökérvényű valója
bensődnek, isteni származásodnak. Atyád örömmel teremtett téged, és ez
az, ami éltet.
A negyedik a Szeretet, mely a Mindennel összekapcsoló jézusi szubsztancia.
Az ötödik, mely maga a beteljesülés, a Fény,
mellyel eljutunk magához az Istenemberhez. Az öt, az ember száma az
univerzumban. A védelem és a mágikus erők száma is. Régebben a felemelt
és széttárt öt ujjukkal köszöntötték egymást a beavatottak, a Fény
hordozói. A Fény megláttatja bennünk és velünk isteni eredetünket,
szellemi Önvalónkat. Így fogadhatjuk be azt a Krisztus-impulzust, mely
tudatosságunkat általa újra Istenbe emelheti.
Ha
befogadjuk Krisztusi Lényünk ajándékát, fellobbanhat bennünk a szikra,
mely mint betlehemi csillag ragyog tovább a szívünkben örökké.
Forrás:Kristálycsakra