Este, mikor kigyúlnak a karácsonyi fények, a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek. Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol, s a gyertyafénynél még a csillag is táncol.
Mikor a fenyő illata megérinti a szívünk, ezen az estén, kicsit az álmokban is hiszünk. Nem szeretnénk mást, csak boldogok lenni, és másokért a szokottnál is többet tenni.
A rohanó világban megkoptak a fények, halványak a hitek és halványak a remények. Nem szeretnénk mást, csak hinni a szóban, őszintén szeretni és bízni a jóban.
Őrizzük meg a karácsonyunk fényét, s őrizzük a szeretetben való hitünk reményét. Hisz ma este mi is gyermekek vagyunk, s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatunk.
