SZENT RITA KILENCED BÖJTE CSABA ELMÉLKEDÉSÉVEL

Hetedik nap
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek!
Miképpen kezdetben, most is mindörökké, Ámen!

      Szent Rita gyermekei betegségben meghalnak, kedvesei elvesztése után egyedül marad. A szörnyű veszteségek után is talpra áll, jelentkezik, hogy szerzetesnővérként szolgálja az Istent és a szenvedő, bajban lévő embertársait. A jelentkező, összetört özvegyasszonyt a nővérek visszautasítják. Nem adja fel, imádkozik, Istennek és a szenteknek segítségét kéri, és végül befogadják a casciai Szent Ágostonrendi nővérek közösségébe.
    

  Elmélkedjünk saját kudarcainkról: Ó, hányszor utasítanak vissza, hányszor értelmezik félre jó szándékunkat és törik le kibontakozó reményeinket, álmainkat. Milyen nehéz talpra állni! Sajnos sokszor környezetünk sem ért meg, hanem leír, mint egy vesztest, mint egy értéktelen lim-lomot. Szent Rita példája bizonyítja, hogy még ha a világ szemében értéktelenek is vagyunk, Isten drága gyermekeiként csodák várnak ránk. Az életszentség útja, a mennyország mindenki előtt nyitva áll.
    

  Könyörögjünk: Uram, oly sokszor kicsinek, összetörtnek érezzünk magunkat. Környezetünk, sokszor szeretteink sem bíznak bennünk, és mi azt hisszük, hogy valóban hibásak, értéktelenek vagyunk. Szent Rita a sok csapás, nehézség ellenére, nem írja le saját magát, hanem összetört életét felkínálja ajándékként Neked. Neked, ki a kereszten kitárt karral mindenkit magadhoz hívtál. Segíts Urunk, hogy nagylelkűen életünket neked merjük ajándékozni, melyet Te akkor is szeretettel fogadsz, ha darabokra van törve.
      

Mennyei Atyánk, segíts, hogy gyengeségeinkben, nálad keressünk vigaszt:
      Miatyánk. Üdvözlégy Mária.