Bódás János - Ki van jelölve a helyed

Azért van síró, hogy vigasztald,
és éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
Vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Azért van annyi árva, üldözött,
hogy oltalmat leljen karjaid között.

Azért roskadnak mások vállai,
hogy terhüket te segítsd hordani.
Az irgalmat kínok fakasztják,
s mélység felett van csak magasság.

Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
azért van, hogy te megmutasd,
hogy mennyi szeretet van benned.
Megmutattad-e néha legalább

Enyhült, szépült-e tőled a világ?
Vagy tán kezedtől támadt foltra folt
ott is, hol eddig minden tiszta volt?
Mi vagy? Vigasznak, írnak szántak,
menedéknek, oszlopnak, szárnynak.

Ki van jelölve a helyed,
ne nyugodj, míg meg nem leled,
csak ott leszel az, aminek
rendeltettél. ? Másként rideg,
céltalan lesz az életed.

Mag leszel, mely kőre esett,
elkallódott levél leszel,
mely a címzetthez nem jut el.

Gyógyszer, ami kárba veszett,
mit sose kap meg a beteg.
Rúd leszel, de zászlótalan,
kalász leszel, de magtalan.

Cserép, melyben nincsen virág,
s nem veszi hasznod sem az ég,
sem a világ. 

Forrás ~ Internet