Adventi elmélkedések 13. - Ünnep
 

Földi létünk talán egyik legfontosabb célja, hogy ünnepet szervezhessünk magunknak, és egymásnak. Életünk apróbb győzelmeit közösen, együtt meg kell ünnepelnünk. 

Az ünnepek erősítik hitünket, összetartozásunkat, közösségünket.

Az lenne jó, ha nemcsak családi veszekedésekkel, tüntetésekkel, hanem Isten országát építő ünnepekkel fejeznénk ki a hitünket. 

Nem elég szembefordulnunk valamivel, hanem valljuk meg azt, hogy mit hiszünk, hova tartozunk!

 A pozitív értékek melletti elkötelezettség a leghangosabb tiltakozás mindaz ellen, amivel nem értünk egyet, amitől el szeretnénk határolódni. 

A buta sötétségre a fény legyen a mi válaszunk!

Jézus húsvét hajnalán nem beszélt Heródesről, Kaifásról, ő nem foglalkozik a butaságból fakadt tettekkel.

 Én sem akarok harcolni a rosszal. 

Nem hiszek a passzív ellenállásban, mely megbénít, felemészti családjaink, nemzetünk tartalékait. 

Gyújtsunk fényt, mondjunk igent az életre, a szeretetre!

Rendezzünk örömteli, tiszta nemzeti ünnepeket!

Ezek az ünnepek az élet forrásai lehetnek, szaporodó gyümölcsük életet hozhat.

 Jó lesz látni, hogy a kis összefogásunkból, hogyan kezd épülni, bontakozni a holnapunk.