Kun Magdolna ~ Nézlek fiam

Nézlek fiam, nézlek,
csodálattal nézlek,
mint egy varázskönyvből kilépő
bűvös meseképet,
melynek színében rejtőzik
az-az élet-ír,
mely hajszolt éveimben
kitartással bír.

Nézlek, csak nézlek,
s titkon könnyet ejtek,
a boldog gyermekkorért,
amik múltba vesztek,
s amiket már többé
nem hozhatok vissza,
csak szép emlékként ringathatok
fáradt karjaimba.

Tudom,
minden gyermek azért nő fel,
mert ez az élet rendje,
s azért, hogyha megöregszik,
az élet nagy-nagy tanítását
tovább mesélhesse,
akárcsak én neked fiam,
akárcsak én,
egy neked írott versbe.

Forrás ~ Internet