IV. STÁCIÓ

JÉZUS TALÁLKOZIK ANYJÁVAL

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged,
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Jézus megállt.

 Tekintetük találkozott. 

Édesanyja szemében a döbbenet, értetlenség, segíteni akarás, fájdalom, szeretet, tehetetlenség tükröződött. 
Segítene, de nem tud, nem teheti.

 Jézusé kínnal teli, döbbenettel teli.
Máriában közeli hozzátartozóim, anyám, apám, testvéreim vannak jelen, s ők néznek engem döbbent, szomorú, tehetetlen keserűség tekintetével. 

Néha elfogadtam tekintetüket, néha elfordultam. 

Ők is tehetetlenül álltak sorsom és keresztem előtt. 
Nem segíthettek.

Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk! 

 Szomorítottad-e édesanyádat azzal,hogy valamilyen súlyos ítéletet hordtál,igaként vagy igaztalanul? Érezted-e édesanyád – terheidet könnyítő szeretetét?

 Küld el háládat és most neki, és Mindannyiunk Édesanyjának ezért!