A gyermek - ki kérdezett a Szeretet felől - most tanítást kap
A
gyermek, ki kérdezett a Szeretet felől, most tanítást kap, és átadhatja
az értőknek, hogy szavunk elindíthassa a megértés folyamatát.
Az
anyagba foglalt létezés nehezen adja meg a képességet ember számára,
hogy külső szemlélődőként lásson igazságot. Ember magából indul ki, és
önmagába fordul vissza, saját maga határozza meg a szemlélődését a
világban.
Képesek vagytok e a másik ember életét az ő saját rendje szerint szemlélni úgy, hogy önön érzéseiteket nem élitek közben?
Képesek vagytok e mindenki igazságát átlátni, amikor esemény cselekvőjeként vagytok részt a történetben?
Képesek vagytok e mindenki számára jó döntést hozni, még akkor is, ha az nem egyezik a számotokra megfelelővel?
Tudtok e az élet sodrában haladni akkor is, ha tudjátok , hogy következő lépés fájni fog?
Tudtok e „szívtelennek” tűnni emberek előtt, ha tudjátok, hogy ez segíti megoldáshoz a történet többi szereplőjét?
Tudjátok e , hogy a szeretet nem a mézes-mázos szavakat , nem a látványos tetteket jelenti?
A
gondosan szerető ember csendesen figyeli és ápolja a reá bízott
lelkeket.
Tanítja, segíti lépteit, de ha idő van, a Vihar forgatagába
engedi tapasztalatot szerezni.
Sosem birtokolja és uralja, hanem hagyja
szabadon repülni.
Tudja az időt, mikor szólnia kell.
Érzi kezében, mikor
simogatnia kell.
Érzi karjaiban, amikor ölelnie kell.
Érzi a lelkében,
amikor odébb állnia kell.
Nem befolyásolja saját érzése, saját félelme, saját vágya.
Érzitek
a békességet a szívetekben, amikor figyeltek egy virágot, amikor
követitek a madarak röptét? Amikor nincs bennetek sem gondolat, sem
érzés, csak a csodálat a megérinthetetlen felé.
Így kellene figyelnetek
egymást is.
Mindenkiben csoda lakozik, még ha ti ezt nem is látjátok.
Figyeld meg az idős emberek arcát, szemét, kezét.
Mindegyik más, de
meglátjátok e mögöttük a megélt évek sokaságát?
Az elmenők
bölcsességét? Az idős kor szépségét?
A
számotokra durvának tetsző ember is megél pillanatokat, amik csodát
hordoznak.
Ezek a szikrák mindenkiben ott élnek.
Akarjátok e meglátni a
másik emberben?
Vagy csak a felszínen mutatott álarcot nézegetitek és bíráljátok?
Éltek
a Földön ember által gonosznak ítéltek.
Nem kevesen. Egy részük vállalt
feladatot hordott.
Más részüknek lelkülete nem bontakozott ki.
Éltek
közöttetek fehér bárányként imádottak fekete lélekkel.
Még többen. Őket
imáitokban hordjátok.
Mindig
minősíteni akartok, ítélkezni.
De nem tudjátok a mércét.
A mérce
számotokra a felszínen történő folyamat, a kimondott szó, a cselekedet.
De nem látjátok át az egészet.
A szeretetet a felszínen történtek után osztogatjátok.
A Szeretet az Elfogadással kezdődik.
Elfogadni
nem a számunkra kedvezőt kell.
Elfogadni mindenki igazságát kell.
a helyzetek törvényszerűségét kell, és abban megkeresni a
mindenki számára legjobb megoldásokat.. Elfogadni a számotokra nem
értetettet és nem láthatót.
Elfogadni önmagatokat kell, úgy ahogy
megteremtődtetek.
Elfogadni a társaitokat kell, és meglátni bennük a
szépséget.
Hisz szépek vagytok mindannyian és egyediek.
Ha úgy akarjátok.
Nézzétek
a természetet.
Minden létezője teszi a dolgát, nem gondol az
elmúlással, nem gondol félelmekkel, ítélkezéssel, nem gondolja, hogy
neki rendet kellene tennie a számára nem értett létezők közt.
Kiegészítik, kiteljesítik egymást egyediségükben..
Figyeljetek és lássatok.
Figyeljetek és lássatok.
Figyeljetek és lássatok igaz szemmel.
Forrás: Internet