Vigasztaló szózat

 

Csináljatok utat, nyissatok utat,

egyengessétek az ösvényt és távolítsatok el

népem útjából minden akadályt!

Mert ezt mondja a Fölséges és Magasztos,

aki az örökkévalóságban lakik

és akinek Szent a neve: 

"Én a magasságban, a szent helyen lakom,  de a megtört és alázatos szívűekkel is ott vagyok,  

 hogy új életet adjak az alázatos lelkeknek,  és új életre keltsem a megtört szíveket."

Nem akarok én örökké perlekedni, és nem haragszom mindvégig.

Mert akkor elepedne színem előtt a lélek,

a lélek, amelyet én teremtettem.

Gonosz kapzsisága miatt haragudtam meg népemre, azért rejtettem el arcomat, és haragomban sújtottam le rá.  Mint a lázadó, ment a maga választotta úton,  de én láttam az utat, amelyen elindult. 

Meggyógyítom azért és megvigasztalom, vigasztalást nyújtok neki és azoknak is, akik gyászolják.

 A hála gyümölcsét teremtem meg ajkán. 

Békesség, békesség a távol és közel levőknek! - mondja az Úr.

Igen, meggyógyítalak. 

De az istentelenek olyanok, mint a háborgó tenger, amely nem bír megnyugodni, csak sarat és iszapot vetnek fel hullámai. 

Nincs békéjük az istenteleneknek - ezt mondja az én Istenem.