Elmélkedés a keresztút stációihoz
9. Harmadik esés, avagy
úttalan út
Az ember előbb-utóbb találkozik a magány, a magárahagyatottság érzésével.
Talán már az sincs, aki vigaszt, vagy segítséget tudna nyújtani.
Az élet egyre elviselhetetlenebbé válik.
A múlt emlékeibe való visszahajlás sem boldogít.
Ez már a hegytető közeli állapot, ahol már út sincs, csak a gúny és a szégyen érzete.
Ebben a helyzetben is segíteni akar Krisztus, aki az úttalan úton elnyúlt testével úttá lett érettem.
Talán már az sincs, aki vigaszt, vagy segítséget tudna nyújtani.
Az élet egyre elviselhetetlenebbé válik.
A múlt emlékeibe való visszahajlás sem boldogít.
Ez már a hegytető közeli állapot, ahol már út sincs, csak a gúny és a szégyen érzete.
Ebben a helyzetben is segíteni akar Krisztus, aki az úttalan úton elnyúlt testével úttá lett érettem.
Jézus, aki érettem úttá lettél, könyörülj rajtam!