CSAK ALAGÚT

Ahogy az alagútba értünk,
egy kicsi lány fölsírt nagyon.
Édesanyja hiába békítette:
'Mindjárt kiérünk! Ne sírj csillagom!'

Végigkísért a rémült sírás,
végig a biztató szavak:
'Meglátod, milyen hamar világos lesz!
Meglátod, milyen szépen süt a nap!'

És ez a kedves, biztató szó
égi üzenet volt nekem,
amint egyre csengett a nagy sötétben:
'Hamar kiérünk! Ne sírj, gyermekem!'

Hisz Jézus is így biztat mindig
a sötét alagúton át.
A végtelennek tetsző éjszakában
egyre hallom vigasztaló szavát:
'Hiszen hazatartunk a fénybe!

Hamar elérjük a kaput,
és akkor minden sötétségnek vége!
Ne félj, ne sírj! Hiszen csak alagút!'
Kiértünk. nevetett a napfény.

A kisleány is nevetett.
'Csak alagút!’ - ismételgettem egyre
magamban a drága feleletet.

Túrmezei Erzsébet

Forrás ~ Internet