Nagyboldogasszony ünnepén

"Földünknek Égbe szállt csodája

Dicső kegyes Nagyasszonyunk

Neved ezerszer áldja,

Ha vigadunk,ha zokogunk.

Te vagy akit nem ért vád,

Te vagy kit minden ember áld,

Te vagy a jó, a szent, a szép,

Örökre fényes példakép."

 Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) menny­bevételének ünnepe
Korábban elalvásról, elszenderülésről beszéltek Mária halála kapcsán. 

A keresztény hagyomány úgy tartja, Jézus nem engedte anyja testét elenyészni, ezért magához emelte. 

Az 1950-ben II. Pius pápa által kihirdetett dogma szerint Mária a mennybe vétetett.

A Boldogasszony megnevezés csupán a magyar nyelvterületen használatos, más népeknél nem. 

Ennek magyarázata, hogy a keresztény hittérítés időszakában az ősi magyar mitológiai Boldogasszonyra építették rá a Mária-kultuszt, ezáltal könnyítve az új tan befogadásán. 

A hagyomány úgy tartja, Szent István királyunk ezen a napon ajánlotta Magyar­országot Mária oltalmába.

 Az 1896-os millenniumi ünnepségekkel kezdődően a felajánlás ünnepét október 8-án Magyarok Nagyasszonya néven tartják.

Nincs arra történelmi bizonyíték, hogy első királyunk Máriának ajánlotta volna Ma­gyarországot, de felajánlásra való utalást találunk.

 Szent Péter földi helytartójától, a pápától koronát kapó király nagy valószínűséggel Péter kegyelmébe ajánlotta országát, ám a későbbiekben a pápák erre hivatkozva hűbérúri jogot igyekeztek gyakorolni Magyar­ország fölött, ezért kézenfekvő volt a legendát átírni, s így Szűz Mária vált a magyarok legfőbb oltalmazójává.